A Negatívnyomás-terápiával a sebgyógyulásért Egyesület (továbbiakban: „Egyesület”) 1. számú melléklet szerinti alapító tagjai – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény („Civil Tv.”) alapján – 2016. április 4. napján hozott alapítói határozatokkal az alábbi tartalommal állapítják meg az Egyesület alapszabályát („Alapszabály”), amely a továbbiakban az Egyesület szervezetének és működésének alapvető szabályait tartalmazza.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. Az Egyesület neve: Negatívnyomás-terápiával a sebgyógyulásért Egyesület
1.2. Az Egyesület rövid névvel nem rendelkezik.
1.3. Székhelye: 2051 Biatorbágy, Paul Hartmann utca 8.
1.4. Az Egyesület induló vagyonnal nem rendelkezik.
1.5. Az Egyesület jogi személy.
1.6. Az Egyesület időtartama: határozatlan.
1.7. Az Egyesület alapító tagjainak névsorát és lakcímét, ezáltal a Ptk. 3:5. § d) pontjának való megfelelést a jelen Alapszabály 1. számú mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza.
2. AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
2.1. Az Egyesület céljai:
• a negatívnyomású terápiával és a sebkezeléssel kapcsolatos tudományos ismeretek gyakorlati hasznosításának elősegítése,
• a negatívnyomású terápiával és a sebkezelésben működő tudományos műhelyek, szakemberek és egyéb szervezetek tevékenységének összehangolása,
• szakmailag véleményezi és motiválja a negatívnyomású terápia és a sebkezelés során alkalmazott innovatív eljárásokat, technikákat,
• a negatívnyomású terápiával, a sebkezeléssel és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő szakmai-etikai normák kidolgozásában való részvétel, vélemények és álláspontok artikulálása,
2.2. Az Egyesület alapcéljaihoz igazodó tevékenységei:
• a negatívnyomású terápia és a sebkezelési ismeretekkel kapcsolatos tájékoztató tevékenység,
• a negatívnyomású terápia és a sebkezelési szakmai irányelv ismertségét elősegítő rendezvények, ahhoz kapcsolódó szakmai konferenciák szervezése,
• érdekérvényesítés a negatívnyomású terápia és a sebkezelés területén,
• kapcsolatot tart fenn hazai és nemzetközi szervezetekkel, nemzetközi szövetségekben képviseli a tagjait,
• javaslatokat ad, szakmailag befolyásolja az egészségpolitika sebellátással kapcsolatos iránymutatásait, törekvéseit,
• kutatások eredményeivel konkrét adatokat szolgáltat a méltányos, eredményes, illetve hatékony egészség-gazdaságtani törekvésekhez,
• támogatja a társadalom tagjai, illetve a betegek részére az információk, tájékoztatások széles körben történő nyújtását, a betegoktatást,
• aktívan részt vesz az egészségügyi dolgozók oktatásában, képzésében.
2.3. Az Egyesület a 2.1. pontban megjelölt céljával össze nem függő tevékenységet, valamint azzal összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat.
3. EGYESÜLETI TAGSÁG LÉTREJÖTTE, ILLETVE MEGSZŰNÉSE
3.1. Az egyesületi tagsági jogviszony
3.1.1. Az Egyesület tagsága a rendes tagokból és pártoló tagokból áll. Az elnökség a tagokról naprakész tagjegyzéket vezet, amely nyilvántartás tartalmazza a tag nevét, lakcímét (amennyiben eltérő, postai címét), anyja nevét, a tagsági jogviszony kezdőidőpontját, a tagdíjfizetési kötelezettséggel és teljesítéséve kapcsolatos adatokat, és azt, hogy az Egyesület rendes vagy pártoló tagja.
3.1.2. A rendes tag
3.1.2.1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az Egyesület tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységet végzett vagy végez, az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit írásban magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.1.2.2. Nem természetes személy tagot annak szervezeti (törvényes) képviselője képviseli az egyesületi jogok illetve kötelezettségek gyakorlása során. A nem természetes személy tagot (annak tagjainak számától függetlenül) egy (1) személyként kell figyelembe venni a jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve a szolgáltatások igénybevétele során.
3.1.3. A pártoló tag
3.1.3.1. Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vállalja az Egyesület céljai megvalósításának támogatását pénzügyi hozzájárulásával.
3.1.3.2. A pártoló tag által vállalt támogató tevékenység fajtája és mértéke az Egyesülettel kötött írásbeli megállapodásban, vagy a tagsági jogviszony létesítésére vonatkozó közgyűlési határozatban kerül megjelölésre.
3.1.4. A jelen Alapszabály azon rendelkezései esetében, amely „egyesületi tagról” vagy „egyesületi tagságról” tesz említést – az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a rendes és pártoló tagot is érteni kell.
3.1.5. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával (jogutód nélküli megszűnésével), kilépésével, a tag tagsági jogviszonyának Egyesület általi felmondással vagy kizárással. Az egyesületi tagság megszűnésének napja:
3.1.5.1. a halál vagy jogutód nélküli megszűnés napja,
3.1.5.2. a tag kilépése esetén az írásos nyilatkozat Egyesület általi kézhezvételének napja,
3.1.5.3. az Egyesület általi felmondás esetén a felmondás tag általi kézhezvételének napjától számított 30 (harminc) napos felmondási idő leteltét követő napon,
3.1.5.4. kizárás esetén a kizárást tartalmazó döntés meghozatalának napja.
3.1.6. A belépési illetve a kilépési szándékot írásban kell közölni az Egyesület elnökével. A be- vagy kilépési szándékra vonatkozó jognyilatkozatot közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, indokolással azonban nem kell ellátni. Az egyesületi tagsági jogviszony létesítésére vonatkozó belépési szándék akkor érvényes, amennyiben a belépni szándékozó személy ahhoz mellékeli legalább egy egyesületi tag írásbeli ajánlását.
3.1.7. A belépésről az Elnökség előterjesztést készít az elnökségi ülést követő első rendes közgyűlésre, melyen a Közgyűlés a jelen lévő tagok egyhangú szavazatával dönt az Egyesületbe való felvételről. Az egyesületi tagsági jogviszony a közgyűlés vagy a Közgyűlés hatáskörét gyakorló szerv (pl. küldött közgyűlés) egyhangú határozatával keletkezik.
3.2. Egyesületi tag kizárása
3.2.1. A közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy az Egyesület bármely szervének írásban indokolt indítványa alapján – a jelenlévő tagok egyhangú határozatával kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki a hatályos jogszabályokat, az Alapszabályt vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megérti vagy az Egyesületben fennálló tagsági jogviszonyának fenntartása az Egyesület érdekeit, céljainak megvalósítását sérti vagy veszélyezteti (az Egyesület céljaival összeegyeztethetetlen), így különösen azt a tagot,
3.2.1.1. aki tagdíj-fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és fizetési kötelezettségének az elnökség írásbeli fizetési felszólításában foglalt 15 (tizenöt) napos határidőn belül sem tesz eleget, vagy
3.2.1.2. akinek büntetőjogi felelősségét bíróság jogerősen megállapította és/vagy a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott,
3.2.1.3. akit a bíróság az Egyesület céljai közé tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozása gyakorlásától jogerősen eltiltott,
3.2.1.4. aki az Egyesület érdekeivel ellentétes vagy azt veszélyeztető magatartást tanúsított, illetve az Egyesületnek kárt okozott, az Egyesület jóhírnevét vagy titoktartási kötelezettségét megsértette vagy
3.2.1.5. azt a nem természetes személy tagot, akivel/amellyel szemben a hatáskörrel rendelkező szerv megszüntetési (törlési) vagy jogerős felszámolási eljárási kezdeményezett,
3.2.1.6. azt a jogi személy tagot, akivel/amellyel szemben az arra jogosult szerv – külön törvény alapján – büntetőjogi intézkedést alkalmaz.
3.2.2. A tagot az eljárás (kizárási eljárás) megindításáról írásban, igazolható módon értesíteni kell és a kérdésben határozó közgyűlésre meg kell hívni úgy, hogy meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 (tizenöt) nap időköznek kell lennie. A meghívónak vagy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a kizárás jogkövetkezményeire való figyelmeztetést, valamint a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó kioktatást, továbbá az arra vonatkozó tájékoztatást, miszerint a közgyűlésről történő távolmaradása a kérdésben történő határozathozatalnak nem képezi akadályát.
3.2.3. A kérdésről határozó közgyűlésen lehetőséget kell biztosítani a kizárni szándékozott egyesületi tag számára álláspontjának írásban vagy szóban előadhassa, a védekezéséhez szükséges bizonyítékokat az eljárás során feltárhassa, és érdemi védekezést terjeszthessen elő, továbbá erre irányuló kérése esetén biztosítani kell részére, hogy – nyilatkozattételi joggal – az általa meghatalmazott jogi képviselő (ügyvéd, ügyvédi iroda, jogi személy tag jogtanácsosa), vagy természetes személy tag közeli hozzátartozója is a közgyűlésen jelen lehessen. A kizárásról rendelkező napirendi pont tárgyalása során biztosítani kell az érintett tag tisztességes eljáráshoz való jogát, amelynek a nyilatkozattétel és a bizonyítás lefolytatása során hangsúlyozottan érvényesülnie kell.
3.2.4. A közgyűlés a tag kizárásáról egyhangú határozattal dönt, amely kérdésben az érintett tag nem szavazhat, a határozatképesség és határozati arány szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlés a kizárásról határozó közgyűlést egy alkalommal – legfeljebb 8 (nyolc) napon belüli időpontra – elhalaszthatja.
3.2.5. A Közgyűlés határozatát a kizárt taggal írásban – a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást tartalmazó indokolással ellátva – tértivevényes-ajánlott küldeményként kell közölni. A kizárt tag az írásbeli határozat kézhezvételétől számított 30 (harminc) napos belül bíróság előtt megtámadhatja.
3.2.6. Amennyiben a kizárás oka a tagdíj meg nem fizetése, akkor az elnökség ennek észlelését követően intézkedik arról, hogy az érintett rendes tag írásban (tértivevényes levélben), a jogkövetkezményekre való tájékoztatással együtt, 15 (tizenöt) napos határidő tűzésével felhívásra kerüljön a tagdíj megfizetésére. Amennyiben ezen időtartamon belül a tagdíj-tartozás teljes összegének rendezésére nem kerül sor, úgy a jelen Alapszabály 3.2.1.-3.2.5. pontjai szerinti rendelkezések irányadók.
4. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
4.1. A rendes tag jogai
4.1.1. Az Egyesület minden rendes tagja azonos (1 darab) szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésekről rendelkezni jogosult legfőbb szerv (közgyűlés) határozatának meghozatalában, a kérdés megtárgyalásában.
4.1.2. Az Egyesület rendes tagja a tisztségviselők megválasztásában részt vehet, az Egyesület bármely tisztségére – jogszabályban meghatározott kizáró feltételek hiányában, a jogszabályi feltételeknek megfelelően – megválasztható.
4.1.3. Az Egyesület rendes tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein.
4.1.4. Az Egyesület rendes tagja az Egyesület szervei részére indítványokat tehet, véleményt formálhat, javaslatokat fogalmazhat meg.
4.1.5. Az Egyesület rendes tagja az elnöktől, illetve az Elnökségtől tájékoztatást kérhet az Egyesületet érintő bármely kérdésben, amelynek teljesítésére és korlátaira a Ptk. 3:23. § rendelkezései az irányadók.
4.1.6. Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy Alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt a rendes tag – a határozat tudomására jutásáról számított harminc (30) napos jogvesztő határidőben – pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság kérelemre, indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
4.2. A rendes tag kötelezettségei
4.2.1. Az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. A tagdíj az alakulás évében az eljáró bíróság bejegyző végzésének jogerőre emelkedését követő 30 (harminc) napon belül esedékes, az Egyesület írásbeli felhívására; míg az alakulást követő években az egész évre irányadó tagdíjfizetési kötelezettséget a tagdíjjal érintett tárgyév január 31. napjáig külön írásbeli felhívás nélkül egy összegben kell teljesíteni. A tagdíj befizetésének módja: a házipénztárba történő befizetés vagy az Egyesület bankszámlájára történő befizetés.
4.2.2. Az Egyesület rendes tagja köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
4.2.3. Az Egyesület rendes tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósulását, illetve nem tanúsíthat olyan magatartást, amely az Egyesület jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti.
4.2.4. Az Egyesület tartozásaiért a rendes tag nem felel.
4.3. A pártoló tag jogai és kötelezettségei
4.3.1. A pártoló tag jogosult az Egyesület legfőbb szervének ülésein (közgyűlésein), rendezvényein – szavazati jog nélkül, azaz kizárólag tanácskozási joggal – részt venni, javaslatokat, ajánlásokat tenni, külön felkérés esetén az Egyesület szakmai munkáját szakértőként véleményével támogatni.
4.3.2. Az Egyesület pártoló tagja (illetve jogi személy pártoló tag vezető tisztségviselője) az Egyesület tisztségviselőjévé nem választható.
4.3.3. A pártoló tag köteles az Egyesület céljait elfogadni, tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
4.3.4. A pártoló tag a vállalt pénzügyi támogatást a meghatározott határidőben, ennek hiányában az elnökség erre irányuló kérését követő 30 (harminc) napon belül köteles az Egyesület rendelkezésére bocsátani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az elnökség ennek észlelését követően intézkedik arról, hogy az érintett pártoló tag írásban (tértivevényes levélben), a jogkövetkezményekre való tájékoztatással együtt, 15 (tizenöt) napos határidő tűzésével felhívásra kerüljön a pártoló tag hozzájárulásának megfizetésére. Ha a pártoló tag vállalt kötelezettségét ezen utóbbi felhívás ellenére sem teljesíti, úgy az Egyesület a 3.2.1.-3.2.6. pontokban foglaltak szerint a pártoló tagot kizárhatja az Egyesület tagságából.
5. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI
5.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelynek alapvető hatáskörére és működésére – a Ptk. és a Civil Tv. rendelkezésein túlmenően – a jelen Alapszabály külön fejezete is irányadó.
5.2. Az Egyesület képviseletét és ügyvezetését az Egyesület tagjai közül választott 3 (három) tagból álló elnökség látja el, amelyet a közgyűlés által megválasztott elnök vezet. Az Egyesület elnökségének tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek. Az Egyesület vezető tisztségviselői személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.
5.3. A vezető tisztségviselők megbízatása a tisztség elfogadásával jön létre. A vezető tisztségviselők megbízatása a tisztség elfogadásától számított legfeljebb 5 (öt) évre szólhat. A tisztség időtartamát a megválasztásáról szóló határozat tartalmazza, ilyen kitétel hiányában a tisztség időtartama 2 (kettő) év.
5.4. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók. A vezető tisztségviselők tevékenységüket az Egyesület nonprofit működésére és céljaira tekintettel ellenérték nélkül, a közgyűlés erre irányuló döntése esetén költségtérítés mellett végzik.
5.5. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
5.5.1. a megbízás időtartamának lejártával,
5.5.2. lemondással,
5.5.3. elhalálozással,
5.5.4. visszahívással,
5.5.5. a cselekvőképesség részleges vagy teljes korlátozásával,
5.5.6. a tisztség ellátását érintő, 60 (hatvan) napot elérő akadályoztatással,
5.5.7. a Ptk. szerinti összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,
5.5.8. az egyesületi tagsági jogviszony megszűnésével.
5.6. A jelen Alapszabály 5.5.7. pontjában foglaltakra hivatkozással az Egyesület vezető tisztségviselőivel szembeni kizáró és összeférhetetlenségi esetek (Ptk. 3:22. §):
5.6.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
5.6.2. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
5.6.3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
5.7. A tisztségviselőt a közgyűlés visszahívhatja,
5.7.1. ha olyan magatartást tanúsít, amely alapján a tisztség betöltésére érdemtelenné válik,
5.7.2. ha olyan magatartást tanúsít, amely miatt a közgyűlés tisztségviselővel szemben megalapozottan elveszti bizalmát,
5.7.3. ha szándékosan megsérti a jogszabályi előírásokat, a Közgyűlés határozatait vagy az Egyesület belső szabályozóiban foglaltakat,
5.7.4. ha megalapozottan megállapítható, hogy a tisztségviselő feladatait és kötelezettségeit nem az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján teljesíti,
5.7.5. ha az Egyesület céljainak elérését veszélyezteti, illetve azzal ellentétes magatartást fejt ki,
5.7.6. ha a büntetőjogi felelősségét a bíróság – az 5.6.2. pontba tartozó esetkörön kívül – jogerősen megállapítja,
5.7.7. az elnökségi beszámolót a Közgyűlés – elnökség általi átdolgozását követően – sem fogadta el.
5.8. A visszahívás lehetőségének gyakorlása nem irányulhat, és nem eredményezhet joggal való visszaélés megállapítására alapot adó helyzetet. A visszahívás lehetőségének gyakorlása során a visszahívással érintett tisztségviselőnek biztosítani kell a védekezés jogát, továbbá tiszteletben kell tartani alapvető jogait, így különösen, de nem kizárólag az emberi méltósághoz való jogot.
5.9. A vezető tisztségviselő tisztségéről írásban bármikor lemondhat.
6. A KÖZGYŰLÉS
6.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés.
6.2. A közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze és vezeti. A közgyűlésre minden rendes és pártoló tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elektronikus vagy postai úton történő elküldése (esetleg személyes átadása) és a közgyűlés napja között legalább 15 (tizenöt) nap időköznek kell lennie.
6.3. A közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított 3 (három) napon belül az elnöknek és a titkárnak emailben elküldött elektronikus levélben a tagok és az Egyesület szervei a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Amennyiben a közgyűlés összehívója a napirend kiegészítési kérelmet elutasítja vagy arról nem dönt, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
6.4. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, amelyen az elnökség beszámolót tart az előző évről.
6.5. Rendkívüli közgyűlést akkor kell tartani, ha a rendes tagok egyharmada írásban azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt az Egyesület működését veszélyeztető okból szükségesnek tartja, így különösen, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi vagy az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat az esedékességkor teljesíteni vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. Kérelemre történő összehívás esetén a kérelmezőnek írásban kell kérelmét az elnök felé benyújtania az ok és a cél megjelölésével. Össze kell hívni a rendkívüli közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli. Az összehívást az elnökség csak akkor tagadhatja meg, amennyiben az arra jogosult ezen jogával visszaél (így különösen, ha a körülmények változatlansága esetén ugyanazon kérdésben 6 (hat) hónapon belül ismételten sor kerül az összehívásra).
6.6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok közül azok több mint fele, vagyis 50%-a (Ötven százaléka) és legalább még egy fő részt vesz, illetve képviseltetve van. Amennyiben a közgyűlés nem volt a megjelentek számára tekintettel határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokkal az eredeti közgyűlés időpontját követően 1 (egy) órával határozatképesen a megjelent tagok számára tekintet nélkül, ha annak lehetőségét a jogkövetkezményekre – így különösen a távolmaradás jogkövetkezményeire – való kifejezett figyelemfelhívással a meghívó tartalmazta. A jelen pontban meghatározott rendelkezéseket a meghívónak tartalmaznia kell.
6.7. A közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azokon a Ptk. 3:73. § (2) bekezdésében foglalt személyi körön kívül az Egyesület jogi képviselője és szakértői, az Elnökség által meghívott vagy jogszabályban, továbbá a jelen Alapszabály 3.2.3. pontjában meghatározott személyek vehetnek részt.
6.8. A közgyűlés határozatát a jelenlévő rendes tagok számához viszonyított egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve, ha jogszabály vagy jelen Alapszabály ennél magasabb szavazati arányt nem ír elő.
6.9. A közgyűlés a vezető tisztségviselőket (vezetőket) nyílt szavazással választja meg.
6.10. A vezető tisztséget azon jelölt szerzi meg, aki az adott tisztségre jelölt személyek közül a jelenlévő rendes tagok több mint felét elérő szavazatot kapott. Amennyiben az első fordulóban ilyen nem volt, akkor az adott tisztség vonatkozásában új fordulót kell tartani, amin azonban csak az előző fordulóban legjobban szerepelt 2 (kettő) jelölt indulhat. Az eljárást addig kell folytatni, míg az első mondatnak megfelelően el nem dől a választott tisztségviselő személye.
6.11. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi kérdések:
6.11.1. a tisztségviselők, valamint a titkár megválasztása,
6.11.2. az Alapszabály megállapítása és módosítása,
6.11.3. az Egyesület jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnésének, így különösen feloszlásának, más egyesülettel való egyesülésének kimondása, illetve szövetségbe való belépés elhatározása,
6.11.4. a számviteli törvény szerinti beszámoló, illetve az éves költségvetés elfogadása,
6.11.5. az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
6.11.6. a Ptk. 3:74. § által szabályozott esetekben.
6.12. Az Alapszabály módosításához (6.11.2.); az Egyesület jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnésének (így különösen feloszlásának), más egyesülettel való egyesülésének kimondásához, illetve szövetségbe való belépésének elhatározásához, kimondásához valamennyi (azaz nem csak a jelenlévő) rendes tagok összességének legalább háromnegyedes arányú szavazata (minősített többség) szükséges.
6.13. A számviteli törvény szerinti éves beszámolót a közgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással fogadja el úgy, hogy a számviteli törvényben és kapcsolódó számviteli jogszabályokban az éves beszámoló elkészítésére, közzétételére és letétbe helyezésére vonatkozó határidők betartása biztosított legyen.
6.14. A közgyűlés helyszínét, időpontját, napirendjét, a határozatképességét, minden lényeges döntését, a szavazati arányt, a leglényegesebb nyilatkozatokat jegyzőkönyvben rögzíti. A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a közgyűlés által erre – a közgyűlés megkezdésekor – kijelölt két hitelesítő tag hitelesíti aláírásával.
6.15. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozatok könyvébe a határozatot oly módon kell bejegyezni, hogy abból a határozat tartalma, időpontja, hatálya, illetve a támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.
6.16. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
6.16.1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
6.16.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
6.16.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
6.16.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
6.16.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6.16.6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
7. AZ ELNÖKSÉG
7.1. A közgyűlés soraiból az Egyesület ügyvezető és képviseleti feladatainak ellátására egy elnökből és kettő tagból álló elnökséget választ. Az elnökség tagjává az az egyesületi tag választható, aki cselekvőképes, valamint a közügyek vagy a tisztséget érintő foglalkozás gyakorlásától nincs eltiltva, továbbá aki magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
7.2. Az elnökség tagjai:
7.2.1. Dr. Tóth Csaba Zsigmond (anyja neve: Tamási Terézia; lakcím: 4032 Debrecen, Karinthy F. u. 53.) mint az elnökség tagja, egyben elnöke
7.2.2. Dr. Szentkereszty Zsolt (anyja neve: Horti Piroska; lakcím: 4032 Debrecen, Fejedelem utca 34.)
7.2.3. Hornyák László János (anyja neve: Venczel Mária; lakcím: 1048 Budapest, Nádasdy Kálmán utca 18. földszint 2.)
7.3. Az elnökség feladatai közé tartoznak különösen:
7.3.1. az Egyesület ügyintézésével és képviseletével kapcsolatos döntések kialakítása,
7.3.2. a közgyűlés határozatain és a jogszabályokon alapuló döntések végrehajtása, végrehajtásuk biztosítása és ellenőrzése, továbbá
7.3.3. az Egyesület napi ügyeinek intézése, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
7.3.4. közgyűlések közötti időszakban az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, illetve nem az Elnök jogosult dönteni. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.
7.3.5. az elnökség jogosult az Egyesületet illető, illetve terhelő jogokról és kötelezettségekről (szerződések, stb.), azok vállalásáról esetenként dönteni.
7.3.6. az Egyesület által képviselt szakmai álláspontot kifejezni, megjeleníteni szóban vagy írásban,
7.3.7. rendezvényeket szervezni és összeghatár nélkül ezekre nézve szerződéseket kötni vagy más módon kötelezettséget vállalni.
7.3.8. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
7.3.9. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
7.3.10. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
7.3.11. az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
7.3.12. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
7.3.13. az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
7.3.14. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
7.3.15. a tagság nyilvántartása;
7.3.16. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
7.3.17. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
7.3.18. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
7.3.19. a leendő tagok felvételéről és a tagok kizárásáról való döntések előkészítése, Közgyűlés elő terjesztése;
7.3.20. minden olyan kérdés, amelyet jogszabály, az Alapszabály vagy a Közgyűlés az Elnökség hatáskörébe utal.
7.4. Az elnökség valamennyi tagnak a jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség szükséghez képest – de évente legalább négyszer – tart ülést, melyet az elnök (akadályoztatása, halála esetén bármely tag) hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elektronikus vagy postai úton történő elküldése (esetleg személyes átadása) és az ülés napja között legalább 15 (tizenöt) nap időköznek kell lennie.
7.5. Az elnökség ülésein az elnökség tagjain és a Titkáron kívül -- szavazati jog nélkül – az Egyesület tagjai részt vehetnek, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet (képviselőjét) az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
7.6. Az elnökség határozatát egyszerű többséggel, de legalább 2 (kettő) egybehangzó szavazattal, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály vagy az Alapszabály minősített többséget ír elő.
7.7. Az elnök köteles az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
7.8. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az elnökség döntéseire a jelen Alapszabályban rögzített (közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje) szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
7.9. Az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. Az elnökség ülésén felvett jegyzőkönyvet hitelesítőként az elnökség jelenlévő minden tagja aláírja.
7.10. Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek a döntés meghozatalától számított 8 (nyolc) napon belül, írásban, tértivevényes postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni.
7.11. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az elnök kezeli.
7.12. Az Egyesület gazdálkodásáért és működésének jogszerűségéért az elnökség felel.
7.13. Az Elnököt akadályoztatása esetén az elnökség bármely másik tagja helyettesíti.
8. A TITKÁR
8.1. Az Egyesület elnöksége tevékenységének támogatására és az Egyesület működtetésével kapcsolatos operatív feladatok ellátására a közgyűlés tagjai közül legfeljebb 5 (öt) éves időtartamra Titkárt választ, aki nem minősül az Egyesület vezető tisztségviselőjének. A Titkár feladatai körébe különösen a jelen Alapszabály 6. fejezetében a közgyűlések összehívásával, megtartásával és határozatai végrehajtásával; valamint a 7. fejezetében rögzített elnökségi feladatokkal kapcsolatos előkészítő, szervező, adminisztratív és összehangoló tevékenységek tartoznak.
8.2. Titkár: Móricz János (anyja neve: Lőrincz Julianna; lakcím: 2030 Érd, Favágó utca 29. fsz. 4.)
8.3. A Titkár megválasztására, összeférhetetlenségére, tisztségének megszűnésére a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezések – így különösen a jelen Alapszabály 5.3.-5.9. pontjában foglalt rendelkezések – értelemszerűen irányadók.
8.4. A Titkár az Egyesület képviseletére, az Egyesület nevében nyilatkozattételre nem jogosult.
9. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
9.1. Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan, vagy 2 (kettő) elnökségi tag együttesen jogosult.
9.2. Az Egyesület képviselői a jelen Alapszabály 9.1. pontjában foglaltak szerint:
9.2.1. képviselik az Egyesületet harmadik személyekkel szemben;
9.2.2. kapcsolatot tartanak az Egyesület tagságával;
9.2.3. szervezik az Egyesület céljainak megvalósítását, így különösen propaganda és felvilágosító tevékenységet végez;
9.2.4. vállalkozásokat szerveznek, illetve ellenőrzik azok működését, működtetését;
9.2.5. rendelkeznek az Egyesület bankszámlái felett;
9.2.6. ellátják az Elnökség által a hatáskörébe utalt egyéb tevékenységeket;
9.2.7. az Egyesület nevében jognyilatkozatokat tesznek, szerződéseket kötnek.
9.3. Az Egyesület elnöke gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört.
10. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
10.1. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet alapcéljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
10.2. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti – így különösen a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint – üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az elnökség az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást, illetve a jogszabályokban meghatározott egyéb okiratot készít.
10.3. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
10.4. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel.
10.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
10.6. Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen alapszabályban szabályozottak szerint. Döntéseit az Egyesület a jelen Alapszabályban foglaltak mellett közzéteszi a székhelyén elhelyezett faliújságon, illetve annak beindulásától internetes weboldalán.
10.7. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.
10.8. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
10.9. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
11. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
11.1. Megszűnik az Egyesület, ha
11.1.1. a Közgyűlés kimondja a megszűnést, feltéve, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli;
11.1.2. az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli;
11.1.3. az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;
11.1.4. az Egyesület tagjainak létszáma 6 (hat) hónapon keresztül nem érte el a 10 (tíz) főt;
11.1.5. az Egyesület egy másik egyesülettel vagy Egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
11.1.6. jogszabályban meghatározott egyéb esetben.
11.2. A közgyűlés nem dönthet az Egyesület megszüntetéséről, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
11.3. Amennyiben az Egyesület jogutód nélkül megszűnik – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesület céljával megegyező vagy hasonló célra létrejött közhasznú egyesületnek kell átadni. Ezen kérdésben a nyilvántartó bíróság a törlésről rendelkező határozatban jogosult dönteni a Ptk. 3:85. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint.
12. VEGYES RENDELKEZÉSEK
12.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
12.2. Az Egyesület vagyona áll a befizetett tagdíjakból, támogatásokból, adományokból, pártoló tag hozzájárulásából, esetleges vállalkozási tevékenység bevételéből. Az Egyesület önállóan gazdálkodik.
12.3. Az Egyesület, tisztségviselői, illetve tagjai közötti bármely értesítés vagy más kommunikáció elsősorban írásban történik. Az ilyen értesítés vagy kommunikáció szabályszerűen átadottnak tekintendő, amennyiben a rendelkezésre álló hivatalos címre küldték, vagy más olyan címre, amelyet a címzett Fél a megfelelő időpontban közölt írásbeli értesítésben kifejezetten meghatároz a feladó Fél számára. A kézbesítés időpontja:
12.3.1. személyes kézbesítés esetében az átvétel napja;
12.3.2. tértivevényes-ajánlott postai küldemény esetén az átvétel tértivevényen szereplő időpontja, vagy sikertelen kézbesítés esetén a sikertelen kézbesítési kísérletet követő 5. (ötödik) nap;
12.3.3. telefax vagy más hasonló (kézbesítési jelentéssel járó) telekommunikációs úton történő továbbítás esetében az a munkanap, amelyen az ilyen továbbítás (leadás) megtörténik. Amennyiben a telefax értesítés vagy a kézbesítés munkanapon délután 5:00 óra után vagy nem munkanapon történik, akkor az értesítést a következő munkanapon reggel 9:00 órakor kell kézbesítettnek tekinteni.
12.4. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk., a Civil Tv. és az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint a közgyűlési határozatok az irányadók.
Budapest, 2016. április 4.
